Fekete könyv: Simonka-ügyek

„A Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország elkészítette a magyarországi korrupció 2010 és 2018 közötti történetét feldolgozó Fekete könyvet. A kötetben külön fejezetekben foglalkozunk Magyarország antikorrupciós teljesítményével, a hazai korrupció minősített eseteivel, valamint az európai uniós források felhasználása és a közbeszerzések területén meglévő korrupciós kockázatokkal. A Fekete könyv ezen kívül 106 korrupciós ügy leírását is tartalmazza, ez a tekintélyes szám azonban még mindig csak a jéghegy csúcsát jelenti.”

Részletek a könyvből

A korrupció során a szereplők egy csoportja gazdasági előnyt szerez társadalmilag hasznos ellenszolgáltatás nélkül, ezért társadalmi szinten veszteséget okoz, mind a kevésbé hatékony erőforrás-allokáció, mind a működtetés és az üldözés költségei révén.

Magyarországon 2010 és 2018 között a demokrácia és a jogállam intézményeinek szétzilálása nagymértékben gyengítette az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni hatékonyságát.
Magyarországon az állam foglyul ejtésének („state capture”) inverz változata valósult meg. Szemben a foglyul ejtett állam klasszikus formájával, amikor befolyásos gazdasági érdekcsoportok vonják ellenőrzésük alá a gyenge közhatalmat, Magyarországon az Európai Unióban páratlanul erős közhatalom és a hozzá közel álló üzleti körök (oligarchák) átláthatatlan együttműködése vált jellemzővé, amelynek során a végső szót többnyire a politikai szereplők mondják ki.

Az, hogy a végrehajtó hatalmat kontrollálni hivatott állami szereplők nem vagy elégtelenül látják el feladataikat, megkönnyíti a kormány számára a közjó helyett a hatalmon lévő csoport érdekeit szolgáló döntések meghozatalát és végrehajtását. A korrupció ebben a folyamatban olyan sajátos eszköz, amely rövidtávon elsősorban a közpénzek elosztásával erősíti a hatalom birtokosainak helyzetét. A korrupció tehát nem csupán az egyéni gazdagodást célozza – bár kétségkívül ilyen hatása is van –, hanem sokkal inkább

a hatalom birtokosainak elszámoltathatatlanságát és leválthatatlanságát hivatott biztosítani.

Olyan megoldás, amelynek segítségével jutalmazhatóak a lojalitás alapján kiválasztott klientúra tagjai.

Az európai uniós források kedvezményezettjeiről döntő, valamint az elköltésének ellenőrzését végző és a támogatott projekteket tervező szervezetek ugyanannak az irányító hatóságnak a részei, vagyis azonos politikai vezetés (helyettes államtitkár, illetve végső soron miniszter) irányítása alá tartoznak. Az ellenőrző szervezetek ezért kifejezetten ellenérdekeltek abban, hogy ellássák a projektek ellenőrzését, hiszen az ellenőrzés egyrészt lassítaná a forrásfelhasználást, másrészt, ha az ellenőrzés eredményeként hiányosságokra, szabálytalanságokra derülne fény,

a kormány saját magát keverné gyanúba,

hogy nem kellő körültekintéssel választották ki az érintett kedvezményezettet.

Simonka-ügyek

Letöltés (PDF, 172KB)

A teljes kötetet itt lehet letölteni!

 

 

 

 

Kérem, lájkolja az oldalamat!