Bónum: mintagazdaság vagy mintabűntény? (3. rész)

A sorozat első része itt, a második része pedig itt olvasható.

Hova lett a föld után járó támogatás?

A vita során Fejesné nagy büszkén jelentette be, hogy a Bónum mellett lévő 310 hektáros terület használata, amely a Natura 2000 programba tartozik, ismét a városunkat illeti. (Ajánlom elolvasásra egy ezzel kapcsolatos korábbi írásomat, amely ennek az átadásnak a hátterét jól megvilágítja.)

De – mondtam én –

2009-ben úgy kapta meg a megye a területet használatra, hogy az utána járó támogatást a Kossuth Mezgére költi.

Részlet a képviselő-testület 2009. június 25-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Simonné dr. Kürti Katalin a Szervezési és Jogi Osztály vezetője, vezető jogtanácsos:

A sok vitát kiváltott határozott idejű mezőgazdasági haszonkölcsön szerződés 1.) pontja úgy módosul, hogy 2009. július 1. napjától a mindenkori hatályos jogszabály szerinti maximális időtartamra, jelenleg 20 évre használatba adja.

Egy mondattal szeretnék reagálni a földalapú támogatások felhasználásával kapcsolatban kibontakozott vitára, hogy

kikötöttük a szerződésben, hogy a földalapú támogatást az itteni Intézményre és feladatellátásra fordítja és erre évenként el is számol.

Kapott-e ezt követően a képviselő-testület erről évente tájékoztatást, egyáltalán: teljesült-e a szerződés ezen pontja? – kérdeztem. (A válaszra több mint két hónapot – !!! – kellett várni, az írásom alján olvasható.) Ebből az idevonatkozó lényeg:

Igazam van, tényleg benne volt az eredeti szerződésben, tényleg évenként el kellett volna erről számolni, de ilyen a „dokumentumok között nem található”. Ennyi. Felelős? Magyarázat? Természetesen semmi…

Olyan szépséget már nem is említek, hogy Fejesné – nagy tudatlanságában – még a földek átadását is Fetser János nyakába varrta, ennél jobban az MSZP a Fidesz akkori döntése ellen már nem tudott volna tiltakozni. (Hogyan tiltakoztak 2009-ben az akkori képviselőink? Erről bővebben itt olvashat.)

Z. András és bűntársai

A Kossuth Mezgé megyei fenntartásba adását, államosítását, a Kossuth név eldobását és Harruckernre cserélését mindig azzal indokolták, hogy ez jó Orosházának, mert mennyivel több tanuló jár az intézményébe. Én meg azt gondolom, hogy mint ahogy kórházat sem az alapján választunk, hogy az kicsi-e vagy nagy, egy iskola legfőbb mutatója sem az, hogy mennyi a tanulólétszám. Hogyan készít fel az életre, megtanítja-e a szakmát, mennyien tanulnak sikeresen tovább a felsőoktatásban, ezek inkább kifejezik egy iskola milyenségét, mint az, hogy az éppen kicsi-e vagy nagy. De ha már a megnövekedett (a mi véleményünk szerint mesterségesen felduzzasztott) létszámról beszélünk, a hozzászólásomban elmondtam, hogy ezzel az érvvel is óvatosabban kellene – talán – előhozakodnia a Fidesz különböző helyi megszólalóinak, annak ismeretében, hogy

a „Harruckern-ügyben” (Z. András és társai ellen indított büntetőügyben) Szegeden időközben jogerős ítélet született.

Kérdeztem is Dávid Zoltántól, hogy mivel sem a vádemelésről, sem az elsőfokú, Gyulán született ítéletről, sem a mostani jogerős ítéletről nem számolt be a városi közmédia, mikor fogják erről tájékoztatni az orosháziakat az ő adóforintjaikból működő újságban, tévében. Dávid válasza erre annyi volt, hogy eltértem a tárgytól, és ez nem a napirendhez tartozik. Tájékoztatásul – ha már a városi közmédia, nyilván parancsra, ezt is elhallgatja – az írásom negyedik, utolsó részében a honlapomon közzéteszem ezeket, kezdve a vádemeléssel, majd az első- és másodfokú, jogerős ítélettel.

Válasz

Letöltés (PDF, 57KB)

Következik a Z. András és társai ellen indított büntetőügy ismertetése! A folytatásért kattintson!

A napirendi pont vitája. Vágatlan hangfelvétel. Hallgassa meg!

 

 

 

Ne maradjon le semmiről!