Miért lett érvénytelen az önkormányzat pályázata?

 

Interpellációm Dávid Zoltánhoz

A képviselő-testület – szeptember 30. helyett – október 5-én tartott ülésén tárgyaltuk a Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról című előterjesztést. Ebben tájékoztatásként szerepelt, hogy sajnos több beadott pályázatunk sem nyert.

Rossz sorba illeszkednek ezek, a hasonló beszámolókban hónapról-hónapra szinte csak ilyen „eredményekről” olvashatunk. Az előterjesztésben szerepelt az is, hogy például a Lehel utcai óvoda energetikai korszerűsítésére és

a Kós Károly utca burkolat-felújítására beadott pályázatunk nyeretlenségéről a pályázatot kiíró Belügyminisztérium még csak nem is értesítette az önkormányzatot,

erre abból következtettek, hogy a tavaly augusztusban (!) nyilvánosságra hozott nyertes listában nem szerepelünk.

Ugyanezen az ülésen szóvá tettem azt is, hogy az előterjesztés 2. oldalának alján az szerepel, hogy

a Magyar Államkincstárhoz benyújtott pályázatunkat „érvénytelennek nyilvánították”. Ezt a Diákélelmezés épületének fejlesztésére adta be a város.

A hozzászólásomban nehezményeztem azt is, hogy ezek szerint még a volt polgármester-országgyűlési képviselő sem támogat bennünket, ha már itt sem nyerünk. Kértem, hogy adjanak erre magyarázatot, mit jelent az, hogy érvénytelen lett az önkormányzat pályázata? Elekes Lajos alpolgármester válaszából nem hallottam ki a magyarázatot, pedig az ülést vezető polgármester szerint megkaptam. Az ülésről elkészült jegyzőkönyvből szerettem volna tájékozódni, de abban – sajnos – nem kaptam választ a kérdésemre, ott ilyen nem szerepel. Kérdezem: miért nem írták bele ezt a fontos részt akkor a jegyzőkönyvbe? (Számtalanszor szóvá tettük, hogy a jegyzőkönyvek egy éve nem részletes formában készülnek el, szinte teljesen használhatatlanok.)

Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy miért nyilvánította érvénytelennek a Dancsó József vezette Magyar Államkincstár a Diákélelmezés épületének fejlesztésére beadott pályázatot, mit jelent ez, és

mit tesznek azért, hogy a jövőben ne érvénytelen, hanem sikeres, nyertes beadott pályázataink legyenek?

Végre.

 

Dávid Zoltán válasza

Orosháza Város Önkormányzata 2016. június 29-én pályázatot nyújtott be a Magyarország 2016. évi központi költségvetésről szóló 2015. évi C. törvény 3. melléklet II. 7. pontja alapján az Önkormányzati étkeztetési fejlesztéseket célzó beruházások támogatása tárgyában. A benyújtott pályázatot a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Az elutasítással szemben Orosháza Város Önkormányzata kifogással élt, mely kifogásban minden elutasítást eredményező okkal szemben indoklással támasztottuk alá álláspontunkat. Ezek az alábbiak voltak:

A tájékoztatóban leírt elutasítási okok nem egyértelműek, az elutasításban előadottak nem állnak összhangban az elutasítás okával, köztük nincs ok-okozati összefüggés.

„Az eszközbeszerzés ajánlatán csak az önkormányzat adatai szerepelnek, a tulajdoni lapon nincs házszám.”

Az eszközbeszerzésre vonatkozóan a Magyar Államkincstár által előadottakkal ellentétben több, mindösszesen 3 árajánlat érkezett. Mindhárom árajánlaton az Önkormányzat adatain kívül szerepelnek az árajánlatot adó cégek adatai is.

Orosháza Város Önkormányzata, mint pályázó kérte az árajánlatokat egy intézményének fejlesztése vonatkozásában, tehát a Pályázó azonos az árajánlaton szereplő Ajánlatkérővel. Miután az árajánlatokon szereplő ajánlati árak megegyeznek a pályázatban feltüntetett költségekkel, így egyértelműen beazonosítható, hogy az árajánlat kérés a fejleszteni kívánt intézményre vonatkozik, ugyanakkor a pályázati felhívás nem tartalmazott előírásokat az árajánlat tartalmára vonatkozóan.

„….a tulajdoni lapon nincs házszám.”

A pályázati kiírás 8. hiánypótlás pontja egyértelműen rögzíti az alábbiakat: „Amennyiben a hiánypótlást követően a pályázati adatlapon, tulajdoni lapon, valamint a tervezői ajánlaton, vagy az adásvételi szerződés tervezetén jelzett helyrajzi szám nem egyezik, úgy a pályázat nem támogatható. „

A fent leírtakban is látható, hogy maga a pályázati kiírás szövege sem követel meg házszámot, ennek ellenére a Magyar Államkincstár ennek hiánya alapján utasította el a pályázatunkat. Ennek kapcsán előadjuk továbbá, hogy a tulajdoni lapon a házszám megjelölésnél „a felülvizsgálat alatt” kifejezés szerepel, amely Önkormányzati okokon kívülálló tény. A 177/6/A/3 helyrajzi szám azonban jól látható a tulajdoni lapon is, amely helyrajzi szám a pályázati adatlapon is feltüntetésre került. Az érintett ingatlan a tulajdoni lapon szereplő helyrajzi szám alatt működik, melyről a konyha működési engedélye is tanúskodik. Amennyiben erre vonatkozóan a Magyar Államkincstárnak kifogása lett volna, úgy azt hiánypótlás keretében megtehette volna, viszont bár hiánypótlásra sor került, erről említés sem érkezett.

„A pályázati adatlapon és az árajánlatokon eltérő intézménynév szerepel.”

A pályázati adatlapon a fejleszteni kívánt intézmény pontos neve, a Gyermek és Diákélelmezési Intézmény szerepel. Az infrastruktúrális fejlesztésekre vonatkozó költségvetési főösszesítő nem árajánlat, hanem tervezői költségvetés, melyen az intézményt a tervező tünteti fel „Eötvös Általános Iskola konyhájaként”, azonban nem ez a dokumentum szolgál a fejlesztendő intézmény beazonosítására.

Az „árajánlatokon” a fent előadottaknak megfelelően az Önkormányzat szerepel, eltérő intézménynevet ezen ajánlatok semmiképp nem tartalmaznak.

A fentiek összegzéseként a Magyar Államkincstár az alábbi következtetést vonta le: „Így nem beazonosítható a fejleszteni kívánt ingatlan”.

A fejleszteni kívánt ingatlan beazonosítására az összes előírt dokumentum az Önkormányzat részéről benyújtásra került (tulajdoni lap, fényképes dokumentáció, pályázati adatlap, Képviselő-testületi határozat amelyben szintén szerepel a fejleszteni kívánt ingatlan), így kifogásoljuk a Magyar Államkincstár azon megállapítását is, hogy nem beazonosítható a fejleszteni kívánt ingatlan.

A Magyar Államkincstár a kifogásunkat elutasította az alábbi hivatkozással: a pályázati kiírás és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján a kincstár döntése nem fellebezhető meg. Az Ávr. szabályai szerint az önkormányzatok kifogást sem nyújthatnak be a döntésekkel szemben.

A 102/D § szerint a pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett – kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén – a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik.

E bekezdést a kizárólag hazai forrás terhére finanszírozott, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás államháztartáson kívüli igénylője vagy kedvezményezettje tekintetében kell alkalmazni.

Döntésünket nagy mértékben befolyásolta az a tény, hogy önkormányzatunk ugyanerre az ingatlanra, azaz a Diákélelmezésre 250 millió forint értékben a Területi Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be. Értesülve az interpelláció tárgyát képező pályázat körében fellépő forráshiányról is, illetve tudomásul véve, hogy nincs lehetőség jogorvoslatra, önkormányzatunk vezetői úgy döntöttek, hogy jelen pályázat esetén nem élünk további jogorvoslattal és a kisebb összegű (47.930.300 forintos) pályázat helyett a jóval nagyobb összegű TOP-os pályázatra koncentrálunk.

 

Elfogadtam a választ

Ez így biztosan nem hangzott el Elekes Lajos részéről annak idején. Ez egy részletes és akár korrektnek is nevezhető tájékoztatás volt. Ennél rövidebben is megértettem volna a lényeget. Egyfelől az államkincstáros pályázatban volt néhány technikai probléma, amit normális esetben könnyen lehet kezelni, ha csak a pályázat kiírója nem úgy áll hozzá, hogy ne lehessen kezelni. Én is láttam már olyat, amikor a pályázat kiírója úgy áll hozzá, akkor nincs mit tenni, az a pályázat semmiképpen sem fog nyerni. Én egy dolgot szeretnék még kérdezni, ha már ennyire aktuálisak vagyunk. Láttam, hogy a külföldi delegációt kísérte Dancsó József úr is, amikor beszéltek, akkor rákérdezett-e ön nála, hogy ha legközelebb a Magyar Államkincstárhoz pályázunk, akkor ne járjunk így, és ennél az állami intézménynél is sikeres pályázataink legyenek. Elfogadom a választ.

(Dávid Zoltán a Dancsó Józseffel kapcsolatos kérdésemre nem reagált, de higgyük azt, hogy biztosan rákérdezett erre és erősen kiállt az orosházi pályázatok sikeréért. Biztosan…)

 

 

 

Ne maradjon le semmiről!