Miért titkolják azt, ami közügy, ami közérdek, és ami a nyilvánosságra tartozik?

A képviselő-testület 2016. február 12-i ülésére a polgármesternek benyújtott interpellációm.

Tisztelt Polgármester Úr!

Jól kirajzolódik az elmúlt másfél év városvezetői gyakorlata, ami arra irányul, hogy az orosháziak elől alapvető információkat zárnak el, ezen belül a tényfeltáró ellenzéki munkát ott akadályozzák, ahol csak tudják. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen is kértük, hogy

a közérdekű bérlőkijelölést ne zárt, hanem nyílt ülésen tárgyalja a testület.

Ezt a fideszes többség nem támogatta, így a nyilvánosság kizárásával, félhomályban, suba alatt dönthettek ismét az orosházi emberek vagyonának a használatba adásáról – véleményünk szerint – arra érdemtelen embereknek. Akkor, amikor egyébként szociális alapon, rászoruló, több gyermekes családokat utasítanak el, hagynak segítség nélkül arra való hivatkozással, hogy nincs elegendő, kiadható lakás.

A zárt ülésen történő tárgyalásra az az indok hangzott el, hogy előzetesen nem kérték ki a pályázók felhatalmazását a nyílt ülésen való tárgyalásra.

Tisztelt Képviselő-testület! Javaslom, hogy ezentúl a közérdekű bérlőkijelölést (ahol orvosok, mérnökök, tanárok, diplomás szakemberek városban tartásáról és ne a fideszes pártkatonák lakáshoz juttatásáról legyen szó) minden alkalommal nyílt ülésen tárgyalja a testület. Az orosházi emberek vagyonát csak átláthatóan lehessen olyan embereknek odaadni, akik arra érdemesek, akik a köz javát – és nem a Fidesz – érdekét szolgálják.

Amennyiben valaki nem járul hozzá a nyílt ülésen való tárgyaláshoz, az ne akarjon közérdekre való hivatkozással Orosházán lakáshoz jutni.

Elhangzott legutóbb ugyanakkor az is, hogy nyugodjon meg az ellenzék, hiszen a képviselő-testület határozatai – még a zárt üléseké is – nyilvánosak. Az önkormányzat hivatalos internetes oldalán, egy eldugott zugában, kétségtelenül közzéteszik a testületi határozatokat. Viszont a közérdekű bérlőkijelölések esetében az eredeti határozatokat annyira cenzúrázzák, hogy végül azokból a nyilvánosság számára semmi nem derül ki. Sem az, hogy ki kapta a lakást, sem az, hogy milyen – állítólagos – közérdekre való hivatkozással. A nyilvános határozatban mindössze a kiutalt lakás címe szerepel, amivel sokra nem megyünk.

Miért titkolják azt, ami közügy, ami közérdek, és ami a nyilvánosságra tartozik?

Dávid Zoltán válasza

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a személyes adatok védelmével összefüggő alkotmánybírósági határozatok szerint az információs önrendelkezési jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.

A személyes adat fogalmát a törvény a következőképp határozza meg: "az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.”

E jogot az Mötv. 46. §-a (2) b.) pontja azzal biztosítja, hogy nyilatkozattételi lehetőséget ad az érintettnek a zárt ülés kérdésében: „A képviselő-testület zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.”

A 1926/H/2004. számú adatvédelmi biztos állásfoglalás szerint „információs önrendelkezési jogból következően a képviselő-testület kötve van az érintett nyilatkozatához, azt nem bírálhatja felül, az érintett rendelkezési jogát nem vonhatja el,

amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor,

illetve

nem nyilatkozik,

a képviselő-testületnek zárt ülést kell tartania.”

Az Mötv. 46. §-ának (2) bekezdése értelmében „a zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt”.

A zárt ülésről a jogszabálynak megfelelően külön jegyzőkönyv készül. Az ülés résztvevői értelemszerűen megismerhetik a zárt ülésen szereplő előterjesztéseket, illetve – amennyiben csak egyes napirendi pontok tárgyalásánál lehetnek jelen – az adott napirend előterjesztéseit, valamint jegyzőkönyvét, azonban a zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés jegyzőkönyvére nem vonatkozik a korlátlan betekintési jog.  Viszont ha a zárt ülés jegyzőkönyvében egyébként nyilvános adat szerepel, ezekről a tájékoztatás adása minden esetben megtörténik Önkormányzatunk által. Ilyen adat pl. maga a döntés, vagy meghatározott államháztartási, szerződéses adatok.

Orosháza Város Önkormányzatánál a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén is biztosított. A Képviselő-testület tevékenysége zárt ülés tartása esetén is figyelemmel kísérhető, annyiban, amennyiben ez nem jár a mások személyes adatai védelméhez fűződő jog sérelmével.

A törvényi szabályozáson túlterjeszkedni, azon átlépni a továbbiakban sem kívánok, amennyiben arra a törvényi lehetőségek adottá válnak, természetesen ismét felülvizsgáljuk a képviselői interpellációban foglaltakat.

Az interpellációra adott választ nem fogadtam el, az általam elmondottakat továbbra is fenntartom, és nem látom, milyen jogi akadálya lenne az azonnali megvalósításnak. A kérelmezőt nyilatkoztatni kell, és ha úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a nyílt ülésen való tárgyaláshoz, akkor a képviselő-testület – immár zárt ülésen – szépen utasítsa el a kérelmét. Ennyi.