Milyen forrás?

cikk

 

A cikk a Békés Megyei Hírlap pénteki számának címlapján virít. A címe azt kürtöli világgá, hogy “kormányzati forrásból” épülhet – majd, egyszer, talán – a 44-es, ún. “gyorsforgalmi út” (ez az orbáni csökkentett autópálya). Kormányzati forrás. Az meg micsoda? Valamelyik államtitkár névtelenséget kérve informálta a sajtót? Azt szokták “kormányzati forrásnak” hívni. Az információforrást. Egy út (mint bármilyen beruházás) alapvetően ugyanis három pénzforrásból épülhet (sokszor vegyesen): uniós forrásból (az Európai Unió tagállamai polgárainak a pénzéből, amiben a Magyar Köztársaság adófizetői is benne vannak), hazai forrásból (adófizető polgárok) vagy magánforrásból (egy vállalkozás, társaság saját erejéből, ami lehet bankhitel is stb.). Ha egy fejlesztés nem uniós és nem magánpénzből épül, akkor szoktuk mondani, hogy közpénzből. Az emberek pénzéből. Ennek elköltését éves költségvetés formájában az Országgyűlés fogadja el, ha év közben változtatni akar rajta, akkor módosítja. A kormány – a törvényhozás mellett – végrehajtó szerv, önálló költségvetéssel (pénzzel) nem rendelkezik. Ily módon igen nagy marhaság a cikk címe, mi szerint kormányzati forrásból épül ez az út. Beljebb, nagyon helyesen, benne is van, hogy “állami forrás”, de ez a mai narancsos időkben kevésnek tűnhetett.

Finom, apró dolgok ezek, lehet, hogy jelentéktelennek tűnnek, de nem azok. Így épül le lassanként, lépésről lépésre, először a fogalomhasználatban, a gondolkodásban egy ország demokratikus berendezkedése. Nincs messze az idő, amikor egy hasonló tudósítás már az “Őfőméltóságú Tekintetes Kormányzó Úr Nagybecsű Adományáról” fog szólni.

Most még csak “kormányzat”. A forrás.