Kérdezni márpedig szabad!

Mondhatnánk, hogy ilyen város nincs, de van, Orosháza, ahol a képviselő-testületi többséggel visszaélő Fidesz olyan szervezeti és működési szabályzatot fogadott el, ami például megtiltja, hogy a képviselők (tehát nem csak én, bárki) kérdezzenek az ülésen. Az önkormányzati törvény viszont világosan kimondja, hogy a testületi ülésen a képviselőnek joga van a városvezetéstől felvilágosítást kérni önkormányzati ügyekben. Ezt a jogomat az utóbbi időben két alkalommal sem biztosították, és nagy öröm számomra, hogy legalább utólag a kormányhivatal kimondta azt, amit normális jogérzékkel bárki tudhatott: kérdezni márpedig szabad.

 

A kormányhitalhoz írott beadványom.

 

Békés Megyei Kormányhivatal
5600 Békéscsaba
Derkovits sor 2.

Tisztelt Kormányhivatal!

Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. július 14-én rendkívüli testületi ülést tartott. A testületi ülésre szóló meghívóban a polgármester két napirendet jelölt meg. A napirendi javaslat megtárgyalásakor módosító indítvánnyal éltem, javasoltam, hogy a napirendek közé vegyük fel a „Kérdések” napirendet is. A polgármester a javaslatot nem támogatta, a képviselő-testület azt többségi szavazattal nem fogadta el.

A hozzászólásomban hivatkoztam az önkormányzati törvényre, amely alapjogként biztosítja azt, hogy a képviselő-testületi ülésen a városvezetéshez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhessen bármelyik képviselő. Az aljegyző a vitában arra hivatkozott, hogy a képviselő-testület működéséről szóló SZMSZ tiltja rendkívüli képviselő-testületi ülésen a kérdések, interpellációk napirend felvételét.

Álláspontom szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 32. § 1. bekezdés b) pontja ‒ az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen ‒ vagy legkésőbb harminc napon belül írásban ‒ érdemi választ kell adni ‒ magasabb szintű jogszabályként felülírja a helyi rendeletben (SZMSZ-ben) megfogalmazott szűkítést. A törvény hivatkozott pontja „képviselő-testület üléséről” beszél, nem tesz különbséget rendkívüli vagy nem rendkívüli ülés között.

Ugyanezen a képviselő-testületi ülésen tárgyaltuk az SZMSZ módosítását is. Ekkor én módosító javaslattal éltem, és javasoltam, hogy azt a szűkítést, amelyik arra vonatkozik, hogy rendkívüli képviselő-testületi ülésen nem lehet kérdést feltenni, vegyük ki az SZMSZ-ből. A polgármester a módosító indítványomat nem támogatta, a képviselő-testület többsége sem. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület SZMSZ-e ‒ helyesen ‒ azt tartalmazza, hogy a napirendi pontok tárgyalásakor csak a napirendhez lehet hozzászólni (kivéve az ügyrendi felszólalást, de az meg csak az ülésvezetéshez kapcsolódhat), a fentebb hivatkozott törvényi alapjog, az önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésének lehetősége, az önkormányzati képviselők számára csak akkor biztosított, ha „Kérdések” napirend a napirendi pontok között szerepel.

Kérem a T. Kormányhivatalt, hogy az esetet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket meghozni szíveskedjen.

Orosháza, 2015. július 16.

Tisztelettel:
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő

 

A kormányhivatal állásfoglalása.

 

Letöltés (PDF, 3.73MB)