Ne hallj, ne láss, ne szólj!

Talán a mellékelt vicces képből nem derül ki, a keddi testületi ülésről adok egy rövid beszámolót. Ismét rendkívüli testületi ülés volt ugyanis, két napirendi ponttal, melyek közül az egyik egy igazi vis major katasztrófahelyzetről szólt: a polgármester és a városvezetés szabadságolási rendjének szabályozásáról.
Mindjárt a napirendek elfogadásakor kértem, hogy vegyük fel harmadik napirendnek azt, ami minden rendes testületi ülésen utolsóként ott van: a kérdéseket. Törvény adta joga ugyanis a képviselőknek, hogy kérdezzenek, tehát nem csak nekem, hanem mindenkinek. A polgármester az aljegyzőnek adott szót, aki azt mondta, hogy ezt nem lehet, mivel tiltja a szervezeti és működési szabályzatunk. Ismét hozzászóltam és elmondtam, hogy ez nevetséges, akkor az SZMSZ-ünk ellenétes az önkormányzati törvénnyel (meg a szólásszabadsággal). Már kérdezni sem lehet, mitől félnek ennyire? ‒ bujkált bennem.
Mivel a szabadságoláshoz módosítani kellett az SZMSZ-t és éppen előttünk volt, javasoltam is, hogy akkor vegyük ki ezt a tiltást és legalább annyit engedjenek meg, hogy kérdezhessünk. A polgármester a szavazás előtt annyit mondott, hogy nem támogatja a módosító javaslatomat, amiből a Fidesz-frakció is értett: nem is ment át. Természetesen nem hagyom annyiban, bár már kezdem unni, hogy milyen ilyen alkotmányos alapjogért harcolni és levelezni kell.
Ha lehetett volna, megkérdeztem volna, hogy mikor óhajt válaszolni a legutóbbi testületi ülésen feltett kérdéseinkre? Például arra, hogy mikor kap az Orosházi Kórház is milliárdos műszerfejlesztést, ami éppen most valósul meg Békéscsabán és Gyulán? Vagy: mikor küldik el a listát a Kórházzal átadott, államosított épületekről, amiből az a furcsa helyzet adódott, ami a legutóbbi testületi ülésen a kérdésemre derült ki, hogy a Táncsics u. 3-as számú rendelőt béreljük! Mikor válaszol végre arra a kérdésemre, hogy mi lett a Hóvirág utca elején a szelektív gyűjtővel, amit hetekkel ezelőtt elvittek, miért és mikor teszik vissza, mert hiányolják az ott élők. Mindenre azt mondta, hogy majd írásban válaszolnak, azóta várjuk…
Ne hallj, ne láss, ne szólj! Nem véletlenül ezt a képet választottam. Ezt akarják, tudom, de akkor is hallok, látok, szólok, kérdezek, véleményem van, ha nem is engedik.