Még egyszer a Kossuth Mezgéről

Kezdjük a történetet az elején! 2009 márciusában az akkori fideszes többség, Németh Béla polgármestersége idején átadta tulajdonba és részben használatba Orosháza 130 éves oktatási intézményének, a Kossuth Mezgének az épületeit és eszközeit a megyének a szülők, a tanárok és a diákok tiltakozása ellenére. 2009 júniusában még tetézte ezt azzal, hogy e mellé újabb ingatlanokat (Bónumi telep, Gazdasszonyképző, 310 hektár föld stb.) adott tulajdonba vagy használatba a megyének.

Most arra nem térek ki, hogy ez az egész cirkusz csak azért kellett, mert mindenáron el akarták távolítani Pintér Tibor igazgatót, akit egyszer már indokolatlanul (egy aljas, undorító eljárás keretében) leváltottak, de mivel ezt teljesen törvénytelenül tették, a bíróság Pintért ‒ az akkori fideszes városvezetés legnagyobb bosszúságára ‒ visszahelyezte. Arra sem térek ki, hogy évekkel később, már a Fidesz 2/3 idején hogyan nyúltak hosszú kezek egészen Budapestig utána és hogyan távolították el egy összevont, nagy közoktatási intézmény éléről, de egyszer majd ezt is megírjuk. Szegény Tibor nem sokkal később elhunyt, ha másért nem, az ő emléke miatt is folytatom ezt az ügyet tovább.

Tehát kellett egy duma, a „megye jobb gazda”, mindegy, hogy mennyit veszít ezzel a város, Pintérnek mennie kellett.

Azért is emlékszem élénken erre az ügyre, mert ez volt az első politikai téma, amellyel az akkori városi elnökség megbízott, hogy tartsak sajtótájékoztatót, ekkortól számítom a „politikusi” létemet. Többen jelezték, hogy a megyei tulajdonba került munkagépeket elvitték és máshol (azt is tudtuk, hogy hol) dolgoznak. Itt érhető el most is az akkor tartott sajtótájékoztatóm, a címben most is benne van a kérdőjel, valamiért a szerkesztő úgy érezte, hogy ezt bele kell tenni: „Eltűnt (?) traktorok nyomában az MSZP”.  A szorgos szerkesztői kezek egy traktort is oda tettek mellé, mintha nem lenne semmi probléma (mit dumálok én, ugye!), amit aztán újabb sajtótájékoztatón tettem szóvá: „Még mindig Mezgé járművek nyomában”.

És most ugorjunk az időben a mába!

A csütörtöki testületi ülésen az első napirendi pont volt a korábban elfogadott határozatok áttekintése, a feladattal megbízottak melyeket végezték el, hol van csúszás és miért stb. Itt az első oldalon szerepel az a korábbi testületi döntés is, hogy a Kossuth Mezgé ingatlanait (itt főleg a Bónumi telepet) és a hozzá tartozó földeket, no meg a gépeket is, amiket 2009-ben én annyira „kerestem”, a város vissza kívánja szerezni. Ám ez nem is olyan egyszerű, már több hónapja húzódik az ügy, újabb problémák merültek fel. A legegyszerűbb, ha ide bemásolom a mostani előterjesztésből az ezzel foglalkozó részt, utána alatta folytatom:

 

 

A csütörtöki testületi ülésen tehát én ezzel kezdtem, hogy lám-lám, 2009-ben borzasztóan rossz döntést hozott az akkori fideszes többség, vannak jelenlegi képviselők, akik benne voltak (Dávid Zoltán polgármester például ilyen), és tisztelettel kértem, hogy tanuljanak az akkori rossz döntésből, és máskor jobban figyeljenek az esetleges ellenzéki észrevételekre. És ezen a ponton utaltam arra, hogy visszakerestem a 2009. június 25-i testületi ülés jegyzőkönyvét. Elolvastam az akkori vita szövegét és megdöbbentőnek tartom a Fidesz akkori és jelenlegi elnökének, Molnár Bélának a stílusát, rosszindulatú, sértő megjegyzéseit, amelyekkel két szocialista képviselőt, Bogdánffy Csabát és dr. Faludi Jánost támadta.

Dávid Zoltán polgármesternek láthatóan nagyon nem tetszett, hogy merészeltem őket emlékeztetni erre a történetre, azt mondta, hogy máskor nem fogja engedni, hogy eltérjek a napirendtől. Azért is másoltam be ezt a fenti részletet, hogy látszódjon, arról beszéltem, nem tértem el egy millimétert sem. Csak most már utólag próbálnak úgy tenni, mintha nem is ők szavazták volna ezt meg, mintha ott sem lettek volna. Éppen ezért most ide bemásolom, a 2009. június 25-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve részletét, aki idáig eljutott az olvasásban, az úgyis olyan mazochista, mint én 🙂 , talán még ebbe is belenéz a Kedves Olvasó. Nézzük tehát úgy ezt a szöveget, hogy még egyszer mondom, mára ‒ hat év után ‒ világosan látszik, hogy kinek volt igaza, a Fidesz maga visszavonta ezeknek a döntéseknek egy részét, hiszen erről szól a fenti határozat.

Jó olvasást és a tanulságok levonását kívánom! És tudom, hogy Bogdánffy Csaba és dr. Faludi János nem igényli Molnár Béla elnézéskérését, nekik elég annyi is, hogy az idő bebizonyította, igazuk lett, a jelenlegi városvezetés meg lohol a városi tulajdon után. Ennek még folytatása következik!

2009. június 25-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve részlete

15.)     Ingatlanok tulajdonba adása és használatba adása a Békés Megyei Önkormányzatnak a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény átadása kapcsán 

Németh Béla polgármester: Várja a Pénzügyi Bizottság véleményét.

Burka László képviselő, a Pénzügyi Bizottság Elnöke: A Pénzügyi Bizottság többségi szavazattal támogatta az előterjesztést.

Bogdánffy Csaba képviselő: „Köztudott, hogy a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény átadásával kapcsolatban jelentős, ellenvélemény és eltérés van az álláspontjaink között. Az én és a Frakciónk megítélése, hogy ez a végső görcs az esemény nyakán. Kérdéseim lennének. A kimutatásban szerepel, hogy az eszközök értéke mennyi. Ugyanakkor szeretném megkérdezni mekkora az ingatlanoknak az értéke, amit tulajdonba, használatba adunk? Ebből eredően mekkora lesz a vagyonvesztés? Nem a könyv szerinti értékre vagyok kíváncsi, hanem a forgalmi értékre, mert úgy gondolom, hogy ez a meghatározó. A másik miért kell 310 ha földterületet odaadni 20 évre? Miért nem marad ez a Városnak a birtokába? Miért mond le a Város a nem kis összegű területalapú támogatásról? Ebben az évben általunk megigényelt területalapú támogatás kit fog illetni, kinek a számlájára megy? Megjegyzés csak, hogy továbbra sem értünk egyet az egész akcióval kapcsolatban. Lassan fél Orosháza vagyona kikerül a Város polgárainak a kezéből és az adófizetők tulajdonában. Továbbra is azt mondjuk, hogy aki ezt az egész átadási manővert megszavazza, az a Város polgárai ellen és Orosháza ellen szavaz.”

Németh Béla polgármester: „Vissza kell utasítanom a hozzászólásnak azon részét, hogy egyáltalán azt sugallja, hogy a Város polgárai ellen és nem a Város polgáraiért, az iskolát, mint oktatási helyet igénybevevők ellen és nem az érdekeiért dönt a Képviselő-testület. Megítélésem szerint ez nem egy elhamarkodott, hanem végiggondolt, alapos és inkább egy perspektívát előrevetítő döntése volt a Képviselő-testületnek, amikor ezt a felelősségteljes döntést meghozta. Ez ellen protestálni ugyanolyan, mint évekkel ezelőtt, amikor az Általános Iskolákat össze kellett vonnunk a jobb működés érdekében. Mára egyértelműen bebizonyíthatom, még ha esetleg valakik politikai szempontok alapján vitatják is, hogy ez egy helyes döntés volt, mert működőképes és kevesebből tud működni. Ugyanígy a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény esetében is évek múlva rá fogunk döbbeni, hogy ez egy helyes döntés és indokolt volt, hisz azt a Kistérségi vagy lassan már régiós feladatot, amit az intézmény ellát Orosháza Város egy személyben, saját erőforrásaiból nem tudja finanszírozni. A megoldás ez. Fejlesztés lesz, több gyerek lesz beiskolázva. Megyéből van merítési lehetősége a megyei intézménynek. Reményeink szerint sokak véleménye, akik esetleg most ennek a helyességét vitatják a későbbiekben módosulni fog. Ha csak arra gondolunk, hogy a jövő évben az Önkormányzatok támogatásából mintegy 120 milliárdot kíván lefaragni a Kormányzat a jövő évi költségvetés kapcsán, akkor azt hiszem egy-egy település ezen belül nyilvánvaló Orosháza lehetősége, mozgástere még inkább beszűkül, még inkább kevesebbre lesz lehetősége. Egy olyan Intézményt, ami nem városi feladat, de a Megyének igenis feladata a Város a jövő évi költségvetés előrelátása szerint, még inkább nehezen tudná fenntartani. Sőt, lehet hogy nem tudná fenntartani. Itt elhangzott egy kérdés többek között, hogy micsoda értékvesztés. Nem igaz. Azt is tudni kell, hogy ez állami tulajdon volt, állami vagyonból finanszírozták az építését. Ez a vagyonátadás alkalmával 1992-ben került állami tulajdonból Orosháza tulajdonába. A megemlített nagy-nagy vagyonvesztésre hadd mondjak hiteles, pontos, egzakt számokat. Tulajdonba átadás, eszközök értéke 475.484.989 Ft. Azt is tudnunk kell, hogy ez csak addig van a Megyének a tulajdonába, amíg itt az oktatást folytatja ebben az Intézményben. Ha ezt abbahagyja, akkor ez mind rögtön visszaszáll Orosházára. Használatba átadásra kerülő eszközök – hangsúlyoznám, nem tulajdonba – értéke 948.677.623 Ft. A készlet értéke, ami folyamatában még nincs felmérve teljes mértékben és az értékelése is folyamatban van, egy olyan 7.400.000 Ft. nagyságrendet fog kitenni körülbelül. Itt nincs vagyon elkótyavetyélés, nincs vagyon mérhetetlen nagyságrendben történő Megye részére való átadás. Az előbb említett számok a hitelesek és pontosak. Kérem tiszteletbe és figyelembe venni mindenkinek.”

Dr. Dancsó József alpolgármester: „A napirendek között ez valóban egy fontos napirendi pont, hiszen teljes egészében bemutatásra került a Képviselő-testület tagjainak. Ezen keresztül a város közvéleményének is, hogy milyen átlátható módon történik meg a feladatátvállalás Békés Megye Képviselő-testülete részéről. Annak idején döntött a Képviselő-testület – az orosházi és a békés megyei is -, hogy mi át kívánjuk adni, illetve az Ő felkínálkozásukkal, illetve a Békés Megyei Képviselő-testület döntött arról, hogy át fogja, át kívánja venni ezt a feladatot tőlünk. Azt is tudni lehet, hogy éves szinten, hogyha nem történt volna semmi ebben az évben, körülbelül 130 millió Ft-os saját forrás kiegészítést kellene tennünk az Intézmény működőképességének fenntartásához. Ez egy hatalmas összeg, úgy gondolom, hogy nem vagyunk abban a helyzetben – ahogy Polgármester úr is említette – és még inkább nem leszünk abban a helyzetben az Önkormányzati Minisztérium és Pénzügyminiszter által is megerősített azon információ alapján, hogy jövőre a Szocialista- Szabaddemokrata Kormányzat 120 milliárdot kíván kivonni az önkormányzati szférából, nekünk ennek ellenére, ezen felelőtlen döntés ellenére, felelősen kell az Intézményeinket működtetni. Az itt élő szülőket, gyerekeket pedig megfelelő oktatási színvonallal kell ellátni, biztosítani kell ezt számukra. Ezek után a döntések után elindult egy nagyon szoros és nagyon nehéz folyamat, amely az eredeti megállapodás alapján részletezi azt, hogy mely ingatlanok, milyen formában kerülnek tulajdonba és melyek amelyek használatba kerülnek át a megyei fenntartású Intézményhez. Ennek a folyamatát nyomon követhették a Pénzügyi Bizottság ülése során, ahol az volt a szándékunk, hogy a Képviselők – már a pénzügyi bizottság tagjai – is hozzátehessék azokat a gondolataikat, elképzeléseiket,  amelyeket úgy érzik, hogy mindenképpen érdemes beleépítenünk a megállapodás-tervezetekbe. Sokat sajnos nem kaptunk ötletként, egyetlenegy szó került bele javaslatként a Bizottság részéről. Mindenesetre azt is beépítettük. Ellenzéki Képviselőtársaim aktivitását vártam volna a Pénzügyi bizottsági ülésen, hiszen szerettük volna az Ő véleményüket is ilyen szempontból képviselni. Sajnos Ő részükről nem jött egyetlenegy módosító javaslat sem, hogy mi az amit még feltétlenül tegyünk bele. Lényeg a lényeg, hogy ennek alapján Békés Megye Képviselő-testülete szakembereinek elküldtük a tervezetet. Nekik természetesen voltak észrevételeik ezzel kapcsolatban, amelyet hosszas egyeztetés követett még. Már olyan értelemben, hogy vesszőkön is igyekeztünk a Város érdekeit maximálisan képviselni. Nyilvánvalóan egy-két módosító javaslatot el kellett fogadnunk, amit ők elmondtak, mert logikus volt és az eredeti megállapodást, amiről döntött mind a két Képviselő-testület nem befolyásolták. Ezzel kapcsolatban majd Simonné Dr. Kürti Katalin osztályvezető asszonyt megkérem, hogy a módosítási javaslatokat az eredeti anyaghoz képest majd ismertesse, mondja el. Mindezek alapján ma megjött az értesítés a reggeli órákban, hogy átnézték és rendben találták a megyei Képviselő-testület szakemberei is a javaslatunkat. Úgy gondolom, hogy ennek alapján maximálisan tudjuk érvényesíteni a Város érdekeit. Maximálisan tudjuk folyamatában figyelemmel kísérni, hogy mi fog történni a Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben a jövőben. Arról is be kell számolnom ezen alkalommal a tisztelt Képviselőtársaimnak, hogy ezen a héten és múlt héten is tárgyalásokat folytattam a Harruckern János Közoktatási Intézmény vezetőjével. Előbb Mikulán Róbert úrral, majd Zámbó András úrral. Mindketten megerősítették azon elképzeléseiket, hogy igen komoly fejlesztést, mintegy azonnali 100 millió Ft-os fejlesztést el fognak indítani az Intézményben, ami jelent homlokzat-felújítást, nyílászáró cserét, fűtéskorszerűsítést, az ebédlő alsó szintjének renoválását, felújítását. A gazdaasszony-képzőnek olyan átalakítását, hogy a képzést behozzák és ott szálláshelyeket kívánnak kialakítani elsősorban a Közoktatási Intézmény dolgozóinak pihenésére, üdülésére és új szakmákat is be kívánnak indítani, mint például a cukrász, szakács szakmacsoportot. Ezen túlmenően más szakmacsoportoknak a meghonosításáról is szót ejtettünk. Talán el lehet ilyen körben is mondani, nyilván ezek még bevezetés, tárgyalásokat kell hogy folytassunk erről, de mindenképpen tervezik az egészségügyi szakmacsoport, illetve a rendészeti képzésnek az elindítását is. Úgy gondolom, hogy ezek mind pozitív hírek a meglévő szakmák mellett természetesen. Azt hiszem, hogy nagyívű és roppant fontos tervek vannak, lesznek megvalósítva. Az már számukra természetes, hogy a belső festéseket is meg fogják oldani, térburkolat cseréjéről is beszéltünk a belső udvaron, hogy az is megújuljon, hiszen nekik van külön gyártókapacitásuk, hogy ezt megoldják. Azt hiszem, hogy egy jó irányba fog elmozdulni az oktatás. Azt láthatjuk, hogy már eddig is – hiszen még nem is volt az ő fenntartásukban az Intézmény -, már megjelentek azokon a városi eseményeken, pl. Libamáj Fesztivál, ahol fel tudtak lépni, meg tudták mutatni a köz számára is, hogy mivel foglalkoznak, mit tudnak nyújtani. Az elkövetkezendőkben is szeretnének mindenképpen a város vérkeringésébe, életébe még inkább bekapcsolódni, és remélem, hogy például nem fordulhat olyan eset elő, hogy pl. Mokry Emlékkonferencián nem jelent meg senki a Kossuth Lajos Közoktatási Intézményből, sem tanár, sem diák. Az ilyen jellegű problémákat remélem ennek alapján a jövőben ki lehet küszöbölni. Bekapcsolódva a város közéletébe még inkább egyrészt szolgáltatások nyújtásával, másrészt pedig a nyújtandó paletta szélesítésével egyre több gyermeket kívánnak az intézményben tanítani, oktatni, nevelni annak érdekében, hogy Orosháza kedvező földrajzi, gazdasági helyzetét még inkább ki tudja az Intézmény használni ezen keresztül is. Nyilván folyamatában fogjuk figyelni, figyelünk az ottani történésekre és azokat az ígéreteket, melyek itt elhangzottak, én úgy gondolom, hogy elég komoly emberek szájából, azokat mindenképpen szeretnénk, ha meg is valósulna. A magyar emberek már csak olyanok, hogy ha szemükkel látják, akkor hiszik is ezeket a dolgokat. Én azt kértem az Igazgató úrtól, hogy minél gyorsabban az Intézmény átadás-átvétel után ez történjen meg, ő erre ígéretet tett, a nyár folyamán elkezdődnek ezek a munkák, bízom benne, hogy mindenki megelégedésére, és azok a kétkedő hangok – és most nagyon finoman fogalmaztam – amelyek itt elhangzanak, elhangoztak, azok is belátják a tévedésüket és meg fogják majd, felül fogják vizsgálni az eddigi álláspontjukat, véleményüket és közösen örülhetünk majd az Intézmény sikereinek.” 

Dr. Faludi János képviselő: „Nagyon szép, amit elmondott Dancsó képviselőtársunk. Valóban, ha megvan a Megyének a lehetősége, akkor természetesen fejlessze ezt az iskolát. Csak azt nem tudjuk mi, hogy miért volt szükséges a tulajdonjogot? Miért szükséges 310 hektár földet átadni a Megyének, holott nincs is a Technikumnak állattartása, tehát nem kötelező a földet átadni, hogy az állatokat rajta tartsuk. Tehát 310 hektárt átadunk 20 évre haszonbérletre, ami azt jelenti, hogy a területalapú állami és uniós támogatásokat az fogja leszedni, aki használja a földet. Ez biztosan így van. Ami azt jelenti, hogy évente mintegy 20 millió Ft-tól elesik a város. Ennek semmi érdeke nincs: az, hogy most miért adjuk át ezt a 310 hektárt a Megyének. Még azt esetleg meg lehet érteni, hogy átadjuk az épületet, de azt is miért tulajdonba adjuk át? Korábban átadtunk már egy Intézményt a fogyatékosok gyermekeknek a nevelése, oktatásánál, de nem adtuk át a vagyont csak használatra adtuk oda. Miért adjuk át tulajdonba a vagyont? Ezt nem tudja megérteni senki. Azzal meg egyáltalán természetesen nem értek egyet, hogy itt összekeverjük az állami vagyont és az önkormányzati vagyont. Mert itt most egy vagyonról van szó, az önkormányzati vagyonról. Nem szabad összetéveszteni, hogy ez valamikor állami vagyon volt. Az is az orosházi állampolgárok adójából épült fel vagy az ország állampolgárainak adójából épült fel, tehát a magyar polgároké, vagyis orosházi polgároké. Tehát Orosháza városé ez a vagyon, nem az Államé. Tehát nem tudom, hogy miért keverjük össze itt a dolgokat. A harmadik dolog pedig az, hogy gyakorlatilag egy megye, annak az Intézménye, akinek kötelessége ezt a dolgot üzemeltetni, miért szükséges? Tehát nem szükséges, hogy átvegye a vagyont. Anélkül is lehet üzemeltetni, lehet fejleszteni és karbantartani, mint ahogy más épületeknél is ugyanez megvan. Tehát nem értünk ezzel egyet folyamatosan.”

Németh Béla polgármester: „Azt hiszem, hogy rajtunk kéred számon, hogy összekeverünk dolgokat, holott ebben élenjársz. Erről meggyőződhettünk több alkalommal is. Ha csak arra gondolunk, hogy kevés olyan Önkormányzat van, aki idegen vagyonon próbálna fejleszteni, ez számunkra azt hiszem, hogy garancia, hogy amíg oktatási Intézményként működik, addig van a tulajdonában és hozzá fog fejlesztéshez. Ebből mi következik? Hosszútávon gondolkodik, hosszú távon megmarad Orosházán a szakképzés. Egy ideig az volt a vezérgondolatotok, hogy Orosházán leépül, eltűnik, elveszik a szakképzés. Már most ezt nemigen emlegetitek, mert gondolom meggyőződtetek róla, hogy nem ez az irány, a cél, nem ez a tendencia. Tehát innentől kezdve, ha valóságot akartok mondani, akkor ezt el kell felejteni. Az, hogy a földterület, és ezt összekeverni, hogy tulajdonban marad. Nem. Az előbb említettem itt a nagyságrendeket nem tételesen felsorolva, hogy valami tulajdonba van adva, de csak addig, amíg oktatás céljára használják és nagyon sok minden a Tudásparktól – a repülőtér földje, egyebek, az csak hasznosításra, használatba van odaadva, nem tulajdonukba van adva. Ez egyébként mindegyik forgalomképtelen vagyona a városnak. Tehát arra gondolni, hogy a város ezzel a vagyonnal nem tudom milyen üzletet vagy valami hasonló tevékenységet tudna folytatni, ez sem valós, mert ezeket a tulajdonunkban lévő földterületeket, épületeket a képzés céljaira kaptuk meg annak idején a Magyar Államtól – a Tudásparkra gondolva – kaptuk meg hozzá a támogatást, ezt igenis a tulajdonunkban kell tartanunk és működtetni kell, hogy nehogy visszafizetési kényszerünk legyen. Nincs más megoldás, mint az Intézmény feladatával, tevékenységével párhuzamosan együtt kell mozgatni. Én arra kérek mindenkit és főleg ezt a témát sokat vitató Szocialista Frakció szóvivőit vagy megszólalóit, hogy ne próbáljunk 2-3 témát összemosni, mert abból még egy nagyon torz vélemény vagy egy nagyon torz ráutalás is történhet a témára. Próbáljuk meg felelősen végiggondolni. Alpolgármester úr elmondta, az idei évben sincs a költségvetésben olyan forrás, amiből tudnánk működtetni a Mezgét. Azt is tudni kell, ha már egy kicsit vissza kell tekintenünk, hogy az elmúlt 4 évben megközelítőleg 800 millió Ft támogatást adtunk a Mezgének. Sőt, a tavalyi évben volt egy úgynevezett konszolidáció, ami hatalmas összegébe került Orosháza városnak és a gyerekek létszáma megközelítőleg 50%, aki orosházi illetőségű, a többi 50% a környező településekről jár be ide hozzánk, tehát a megye területéről. Az, hogy a Megyének átadjuk, akinek ez kötelező feladata és ezen garanciákon keresztül biztos az iskolának a helyben maradása, hisz elhangzott, hogy bővítés, fejlesztés lesz, felújítás lesz és a gyereklétszám az eddigihez hasonlóan vagy esetleg még inkább megkapja azt a szakképzést, amire igénye van és szüksége van egyáltalán a munkaerőpiacnak. Szerintem ezt nem kellene vitatni, hisz logikám szerint, hogy ez most kinek a tulajdona, annál lényegesen fontosabb, hogy igenis itt a képzés menjen tovább. Orosháza, Orosháza környékéről ne kelljen azért elvándorolni valakinek vagy elutazni, mert nem kapja meg itt azt a képzést, amire őneki igénye és szüksége volna, vagy a család úgy gondolta, hogy őneki ebben a képzésben kellene részt venni. Amit Alpolgármester úr is említett, hogy inkább, legalábbis a tárgyalások alkalmával arról győződhettünk meg, hogy inkább az oktatási paletta bővítéséről van szó, minthogy szűkítéséről. Ez egy további perspektíva az Orosházán oktatásban részt venni kívánók számára. Én tudom, hogy itt most egy politikai tőkekovácsolási akció van. Én azt kérem, hogy a politika az egy külön dolog a város, az ország lakói számára nem túlzottan preferált és támogatott tevékenységnek tűnik. Most próbáljunk meg felelősen Orosháza város érdekében és az itt élők érdekében gondolkodni és megnyilvánulni.”

Molnár Béla alpolgármester: „Én csak annyit szeretnék mondani, hogy minden elismerésem egyébként a Szocialista Frakcióé, mert nagyon nehéz lehet egyébként úgy politizálni, hogy ilyen Kormány van a hátuk mögött. Elhitetni az emberekkel, hogy ők a legjobbat akarják és a legjobban szeretnék csinálni és egyébként ott tesznek keresztbe az Önkormányzatoknak Kormányzati szintről, ahol csak tudnak. Egyetlenegy dologra szeretném a Szocialista Képviselőtársaimat figyelmeztetni, az pedig a következő: a tartósan folytatott kettős beszédnek az egyik nagyon rossz hatása az az, hogy egy idő után az ember saját hazugságait is elhiszi. Úgy, hogy óvva intem Önöket attól, hogy sokáig ezt a politikát folytassák. Nem ez volt mindig a Magyar Szocialista Pártnak a jellemzője. Most nagyon-nagyon rossz úton járnak. Ez a véleményem. A másik pedig Faludi úrhoz szól, ez inkább a humor kategóriája, de azért nehéz lehet ilyen ködben élni.”

Dr. Dancsó József alpolgármester: „Mivel földtulajdont nem lehet, vagy földet nem lehet tulajdonba átadni, tehát csak haszonkölcsön-szerződést lehet kötni, hiszen jogi személynek adnánk, ilyen értelemben az nem fog működni. Amit ennél fontosabbnak érzek az az, az a 310 hektár, amit mondott, abban benne van az a gyep, legelő megnevezés is, ami sokkal értéktelenebb e tekintetben, viszont a megállapodásban azt is kikötöttük és arra is figyeltünk, ha ne adj’ Isten valamilyen nagyon fontos városi érdek, közérdek kapcsán, valami beruházás történne azon a területen, akkor azt a területet mi visszakapjuk, vissza kell, hogy kérjük, mert azon mi közérdekből kifolyólag beruházást tudnánk eszközölni, vagy pályázat útján, vagy valamilyen befektető részéről. Tehát még erre is kiterjedt a figyelmünk, de olyan mértékig, hogy pl. a szavazóköri helyiség is van az egyik létesítményben, hogy annak a kijelölése esetén ingyenesen kell, hogy biztosítsa vagy térítésmentesen kell, hogy biztosítsák annak használatát. Tehát ilyen mélységig igyekeztünk a szerződéseket elkészíteni és miért nem elég csak használatba átadni ingatlant? Annak nagyon egyszerű oka van. Békés Megye Képviselő-testületének vagyonrendelete alapján csak olyan ingatlanon hajthat végre értéknövelő beruházást, ami a tulajdonában van. Márpedig mi azt szeretnénk, hogy ez megtörténjen, és az ingatlant téglánként biztos vagyok benne, hogy nem fogják elvinni, és számunkra, ahogy elmondta Polgármester úr is, az a legfontosabb, hogy itt egyre színvonalasabb és egyre kiterjedtebb minőségű, mennyiségű oktatás folyjon. Úgy gondolom, nekünk az az érdekünk. Nem az az érdekünk, hogy üres ingatlanokat lássunk, amelyek egyre inkább lerobbannak és nincsenek élettel megtöltve. Ha Önöknek ez az érdeke, akkor mondják el és akkor ezt is tudomásul lehet venni, ez is egyfajta álláspont, amit nyilván figyelembe lehet venni. A mi érdekünk nem ez. A mi érdekünk az, hogy itt egyre kiterjedtebb, jó színvonalú, a város lakóinak és a megye és azon túli lakóinak is megelégedésére szolgáljon a képzés színvonala.  Mi ebben kérnénk, hogy legyenek partnerek. Önök ettől ódzkodnak, ez nyilván az Önök lelkiismerete, hogy ezt az álláspontot foglalják el. Azt tudom mondani, hogy rossz úton járnak, tévúton járnak, mert a város érdeke nem az Önök érdeke e tekintetben, hanem az a város lakóinak, a diákoknak, a szülőknek az érdeke, hogy itt megtalálják a számításukat, olyan szakmához, olyan képzéshez jussanak, amellyel hosszútávon is tudnak boldogulni. Ez a döntés a legjobb meggyőződésem és a legtisztább hitem szerint ezt a célt szolgálja.”

Dr. Faludi János képviselő: „Egyébként megvagyok. A földre térek vissza, mert meg lehet magyarázni az ingatlanokat, de a földet nem tudják megmagyarázni. Tehát van 310 hektár föld, ami nem tartozéka a Technikumnak. Azért nem tartozéka, mert a városé ezt a földterület. Lehet, hogy át volt adva használatra a Technikumnak használatra, de a városé ez a föld. Na most a Technikumnak nincsen szüksége arra, hogy ezt a földet művelje. Most, ha átkerül a Megyéhez használatra, bejegyzésre kerül a Telekkönyvi Hivatalnál, tehát a telekkönyvekbe a földhasználó Harruckern Intézmény 10-15 vagy 20 évre, igaz, hogy van a szerződésben egy kitétel, hogy 1 éven belül esetleg fel lehet mondani a szerződést mind a két félnek, de a Földtörvény – tudjuk mindnyájan -, hogy mennyire védi a földhasználót. Ha elkezdenek pereskedni, mi elmehetünk oda, ahová akarunk. Tehát, ha jön egy beruházó, márpedig mi is hallottunk valamit, ha jön egy beruházó netán-tán, akkor hová tesszük, ha azt mondjuk, hogy nem tudunk neki adni területet és pont az a terület volna neki szükséges.”

Németh Béla polgármester: „Annak a területnek a szabad felhasználása vitatható. Miért? Ezek szerint a hozzászólásodból egyértelműen meggyőződhettünk arról, hogy Te nem is tudod, hogy van egy Natura 2000 Program, aminek része a hajdan volt repülőtér, aminek a hasznosítását és működtetését ezen programon belül igenis Orosháza város annak idején vállalta, kijelölte természetesen a Mezőgazdasági Szakközépiskolát ennek a feladatnak az ellátására. Ennek ezzel, hogy most mi átadjuk ezt az Intézményt a Megyéhez még nincs vége, hisz annak van egy kihordási ideje, amire kötelezettséget vállaltunk és ezt most a Megye viszi a későbbiekben. Innentől kezdve az általad felvetett dolog egyszerűen kezelhetetlen, mert egy folyamatában lévő programnak a félbeszakítását kellene, hogy eredményezze, ami meg nem hiszem, hogy Neked vagy egyáltalán bárkinek ez érdeke lehet. Tehát így, ilyen formában működhet. Ahogy Alpolgármester úr említette, ha ott valamire szükségünk van, valami olyan elképzelés van, hogy ott mi valamit szeretnénk tenni vagy valakinek biztosítani lehetőséget, akkor igenis megteremtettük a módját, hogy bármikor éljünk evvel a lehetőséggel. Nekünk be kell jelenteni a Megye felé, és ő neki egy lehetősége van, hogy átadja nekünk nyilván „X” időn túl.”

Molnár Béla alpolgármester: „Faludi úr üdvözöljük a földön! Örülünk, hogy visszatért a földre. Csak annyit szeretnék mondani, hogy nem kell izgulni, tehát a 310 hektáron a nyulak meg a fácánok ott maradnak, azon nyugodtan vadászhat tovább. Emiatt nem kell aggódnia. Az összes többit, amit el szerettem volna mondani, azt már Polgármester úr elmondta.”

Dr. Dancsó József alpolgármester: „Igazán nem értem Faludi János képviselőtársamnak az érvelését. Azt mondta, hogy nincs szükség az Intézménynek erre a területre, anélkül is el tudja látni a feladatát. Most kérdem én, akkor eddig miért használta ezeket a területeket? Miért volt erre szükség? Miért nem vonta el tőle a város? Feltételezem azért, amiért Önök szoktak itt aggódni, hogy évtizedes vagy évszázados hagyományai vannak ennek az Intézménynek. Ez egy agrárintézmény volt, vagy mezőgazdasági Intézmény eredetileg és feltételezem én, hogy igyekeztek a diákokat is arra megtanítani, hogy a földművelés kapcsán milyen feladatokat kell ellátni, hogyan kell ezt ellátni, ezért volt rá szükségük. De ha Önök azt mondják, hogy nem szükséges most már agrár jellegű tevékenységet végezni ennek az Intézménynek, szemben azzal az aggódással, melyet megfogalmaztak az elmúlt hetekben, akkor azt kell mondani, hogy Önök úgy látják, hogy nem kell ennek az Intézménynek mezőgazdasági tevékenységet folytatni, nincs rá szükség, akkor tessék ezt mondani, akkor a bizottsági ülésen ezt el kellett volna mondani és akkor nyilván a tárgyalásokat ilyen irányba is lehetett volna terelni, hogy akkor azt a területet nem adjuk, nincs mezőgazdasági képzés, nem tart rá igényt a város, mert Faludi úr vagy a Szocialista Képviselőtársaik úgy gondolják, hogy erre nincs szükség, mert nem tartozik hozzá egy mezőgazdasági képzéshez a földterületeken végzett szántóvetés, gyepgazdálkodás, ezzel kapcsolatos agrárjellegű tevékenység. Úgy gondolom, ez lett volna a logikus, de amit elmondott most Képviselő úr, ebből nem látok csak egy ilyen össze-vissza gondolkodást, már bocsánat a kifejezésért, mert akkor világosan kellene fogalmazni, hogy mely tevékenységet kívánják Önök, hogy elvégezze a továbbiakban ez az Intézmény, melyeket nem. Ha föld, azt mondják, hogy ne, akkor azt is mondjuk, hogy ne legyen agrárjellegű oktatás Orosházán, ez a világos beszéd, akkor tessék ezzel kiállni és megmondani a szülőknek, a gyerekeknek, hogy menjetek máshová, mert mi nem akarjuk, hogy itt Orosházán agrárjellegű oktatási tevékenység folyjon. Ez a világos beszéd, Képviselő úr. Tessék kiállni, mondja meg annak a több száz gyereknek, azoknak a szüleinek, hogy keressenek más iskolát, Orosháza nem tart rájuk igényt, oda menjenek, ahol agrárjellegű oktatási tevékenység folyik. Mert ugye ezt mondta, az Ön szavaiból ez következik. Kérem, ezzel álljanak ki sajtótájékoztatóra és ezt mondják el a szülőknek és talán még akkor módunk van, amennyiben a Képviselők ezt a megállapítást elfogadják, ilyen irányba vinni a tárgyalásokat és ilyen megállapodást az Önök asztalára hozni. Akkor kérem, világosan határozzák meg azokat az elképzeléseket a Pénzügyi Bizottságon. Nem kaptunk erre vonatkozóan Önöktől útmutatást, pedig direkt ezért javasoltuk illetve ezért vittük a Bizottság elé, hogy ott szakmailag is kifejthetik az Önök megalapozott véleményét. Sajnálom, hogy akkor nem éltek ezzel, talán még most sem késő, de akkor határozottan követeljék ezt.”

Dr. Faludi János képviselő: „Én ezt nagyon populista beszédnek tartom, amit Dancsó képviselő úr elmondott, mert én egy árva szóval sem mondtam azt, hogy szüntessék meg az agrárképzést Orosházán. Én csak azt mondtam, hogy a 310 hektár tulajdonjogát ne adják át.”

Molnár Béla alpolgármester: „Nem adjuk.”

Dr. Dancsó József alpolgármester: „Nem adjuk át.”

Dr. Faludi János képviselő: „Illetve a haszonbérleti jogát ne adják át, mert a haszonbérleti joggal átmegy a támogatási jog is. Tehát ők fogják megkapni azt a 20 millió Ft-ot évente. Tehát gyakorlatilag a vagyon mellé még adunk 20 millió évi támogatást is a Harruckernnek.”

Németh Béla polgármester: „Aki a földet műveli, az jogosult igénybe venni a támogatást. Ez nem lehet vita. Nehogy már olyanokat próbálj rajtunk számon kérni, ami egy más rendszeren belül európai elvárásoknak megfelelően működik.”

Bogdánffy Csaba képviselő: „Először Dancsó alpolgármester úrnak válaszolnék – Faludi úrhoz szegezte ugyan a kérdést. Alapjában nem értettünk egyet és nem értünk egyet az egész meglévő ügylettel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban tőlünk véleményt várni, hogy hogy adjuk át meg mint adjuk át, úgy gondolom, hogy ez egy kicsit nonszensz. Kezdtem örülni és köszönöm Molnár alpolgármester úr dicséretét, már kétszer dicsérte meg a Frakciónk teljesítményét, bár jobban örültem volna, ha nem a kormányzati tevékenységhez viszonyítja, hanem azt a munkát, amit a város érdekében védünk. Ezt csak úgy megjegyzem, mert szokott Alpolgármester úr is ilyen vicces megjegyzéseket tenni, ezt vegye úgy. Polgármester úrhoz lenne ismételten kérdésem. Elmondta Polgármester úr, hogy összesen kb. 1,5 milliárd az az összeg, ami használatba meg tulajdonba kerül. Ezt továbbra is feltételezem, hogy ez a könyv szerint nyilvántartott érték. Szeretném tudni vagy megkérdezni, hogy van-e valakinek fogalma ennek a forgalmi értékéről.”

Németh Béla polgármester: „Forgalomképtelen, tehát nulla.”

Bogdánffy Csaba képviselő: „Az iskola épülete?”

Németh Béla polgármester: „Igen, forgalomképtelen.”

Bogdánffy Csaba képviselő: „Tehát ezt nem lehet eladni.”

Németh Béla polgármester: „Igen.”

Dr. Dancsó József alpolgármester: „El szeretnétek adni?”

Bogdánffy Csaba képviselő: „Nem. Alpolgármester úr ne forgassa ki a szavamat. Arról van szó, hogy ha a könyv szerinti értéke nulla egy épületnek, a Mezgé épületének, azt piaci alapon lehet értékesíteni. Tehát van-e valami elképzelés, hogy a könyv szerinti értékhez viszonyítva ennek mennyi lenne ténylegesen a piaci értéke, ha eladásra kerülne?”

Németh Béla polgármester: „Bizonyos dolgokkal azt hiszem tisztában illenék lennünk. Van egy könyv szerinti nyilvántartás. Feltételezni, hogy annak mi lehet a forgalmi értéke, ahhoz szakértő kellene, aki valamit megállapít, de még egyáltalán nem biztos, hogy egy piaci viszonyok között működő gazdaságban van valami köze a valós értékhez, amiért valaki ajánlatot tenne. Ez arra tökéletesen jó, hogy egymást megtévesszük. Mi az egzakt? A könyv szerinti nyilvántartás. Forgalomképtelen vagyonról van szó. Ezt sem a Megye, sem mi nem fogjuk eladni, oktatás céljára van fordítva. Az, hogy én említettem, hogy a könyv szerinti érték szerint mi az a nagyságrend, ami tulajdonba megy és hangsúlyoznám, hogy amíg az oktatás ott folyik, addig van tulajdonban és mi az, ami nagyságrendben használatba van adva. Azt hiszem, hogy ezek egzakt számok, hisz a könyv szerinti nyilvántartás nem vitatható. Ezen túl az összes többi valójában tévelygés és valami gondolatok, vagy valami elképzelések menténi megfogalmazása az ügy ellenében vagy az ügy mellett.”

Molnár Béla alpolgármester: „Én csak annyit szeretnék mondani, hogy akkor harmadjára is megdicsérem Bogdánffy urat. Nagyon ügyes ez a dolog, hogy pontosan tudja, hogy mik az átadás-átvételnek a szabályai meg, hogy hogyan lehet ezeket az ingatlanokat hasznosítani és egyébként másról, abszolút zöldségekről beszél. Képviselőtársaimat, Alpolgármester urat illetve Polgármester urat pedig arra szeretném kérni, hogy vegyék tanulságul a Murphy törvénykönyvének egyik alapszabályát, az pedig a következő: Ne vitatkozz hülyével, mert összetévesztenek vele.”

Dr. Faludi János képviselő: „Molnár képviselő úr hozzászólása irritált bennünket. Kikérjük magunknak. Amennyiben még egyszer ilyen el fog hangzani, kivonulunk és nem veszünk részt a munkában.”

Németh Béla polgármester: „Tudomásul vesszük, lehet ez a véleményetek, mert miért ne.”

Felkéri Simonné dr. Kürti Katalint, hogy a módosító indítványokat egyenként ismertesse.

(Dr. Zilahi Lajos képviselő elhagyta az üléstermet, így a jelenlévő képviselők létszáma 18 főre változott.)

Simonné dr. Kürti Katalin a Szervezési és Jogi Osztály vezetője, vezető jogtanácsos: „A mai napon ¼ 10 magasságában befejeződő egyeztetés eredményeként a megállapodás illetve a szerződések szövege az alábbiak szerint módosul:

Először a tulajdonba adásról szóló megállapodást említem. A 11.) pont, ami annak az eseteit rögzíti, hogy milyen esetben kérheti vissza az átadó a tulajdonba adott ingatlant. Az a) pont úgy módosul a Megye kérésére, hogy „az ingatlan a tulajdonba vevő intézményének Alapító Okirata szerint az átvett feladat Orosházán történő ellátásához nem szükséges.” Tehát itt arra az esetre gondoltunk a kollégákkal, ha a feladat ellátást elviszi a Megye más területére az Intézmény. Ebben az esetben visszakérhetjük. Ennek ki kell tűnni a javítás alapján a Harruckern Közoktatási Intézmény Alapító Okiratából, tehát adott feladatellátás vonatkozásában, ha az orosházi telephelyet törli, illetve feladatellátási helyet, akkor minden lehetőségünk megnyílik a visszakövetelésre.

A 11.) ponton belül a volt b.) pontot kérte a Megye törölni, mert úgy gondolta, hogy ez korlátját jelenti az ő lehetőségeinek. Tehát, ha adott esetben bővítést tervez, akkor nem kívánja a mi hozzájárulásunkat kérni ehhez. A többi alpont változatlan marad.

A 13.) pontban, amikor kikötöttük az elidegenítési és terhelési tilalmat, akkor kérték, hogy ezt csak a Ptk. szerinti értelemben használjuk és kifejezett hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy a tulajdonba vett ingatlanokat pályázatokból megvalósuló projekt kapcsán feladatellátási kötelezettséggel terhelje és ezt a mi hozzájárulásunk nélkül is megteheti.

A következő megállapodás, az az Oktatási Decentrum és a vizsgapálya használatba adására vonatkozó szerződés. Itt a 3. b.) pont úgy módosul, hogy „a Békés Megyei Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a Harruckern János Közoktatási Intézmény 2009. december 31. napjáig oktató, gyakorló és vizsgapályát kíván kialakítani.” Ennek a lényegi része az, hogy az Önkormányzat nem vállalt kötelezettséget erre, de hogyha a Harruckern János Közoktatási Intézménynek van erre fedezete, akkor ezt ő tudomásul veszi, hogy ezt megcsinálja itt december 31-ig.

A Tudásparkban lévő eszközökkel kapcsolatban, amit mi a Dél-Keleti Kapu III. Projekt keretében szereztünk a 4.) pont kiegészül azzal, hogy Orosháza Város Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. sz. melléklet szerinti ingóságokat 2004. január 1. napjával az aktuális nyilvántartási értéken a Harruckern János Közoktatási Intézmény tulajdonába adja.”

Németh Béla polgármester: 2014.

Simonné dr. Kürti Katalin a Szervezési és Jogi Osztály vezetője, vezető jogtanácsos: „2014., igen, mert ennek a projektnek az utánkövetési időszaka 2013. december 31-én telik le.

Módosul egy kicsit az 5.) pontnak az a.) pontja, ami a következőkben úgy hangzik, hogy „állagának, minőségének, használható állapotának megőrzéséről.”

A 12.) pont, ami gyakorlatilag nagyon hasonlít a tulajdonba adási megállapodás 11.) pontjára, (a.) pont „Tulajdonba vevő intézményének alapító okirata szerint”) itt is módosul és a b.) pont kihúzásra kerül.

A használatba adási szerződése a Bónumi telepnek pedig úgy fog módosulni, a 3.a.) pont: „állagának, minőségének, használható állapotának megőrzéséről.” Kicsit nehezen értelmezhető, amit mi kitaláltunk, hogy az értékének a megőrzéséről is gondoskodik. Ez állandó vitára adhat okot. Az 5.) pont úgy módosul, hogy „a használatba vevő kötelezi magát, hogy haladéktalanul gondoskodik a 4.b.) pontban meghatározottak vonatkozásában a mérőórák saját nevére történő átírásáról a közüzemi szolgáltatóknál”.

A 8.) pont úgy módosul, ahogy Dancsó alpolgármester úr már említette, hogy csak kijelölés esetén köteles térítésmentesen biztosítani a választások lebonyolításához szavazóköri helyiségként. A 11.) pont is módosul a tulajdonba adási szerződés  11. pontja szerint.”

„Mindenütt kimarad a visszautalás a 2009. április 23-án kötött alap-megállapodásra, hogy csak közösen értelmezhetők, mert ez evidencia.

A sok vitát kiváltott határozott idejű mezőgazdasági haszonkölcsön szerződés 1.) pontja úgy módosul, hogy 2009. július 1. napjától a mindenkori hatályos jogszabály szerinti maximális időtartamra, jelenleg 20 évre használatba adja.

Egy mondattal szeretnék reagálni a földalapú támogatások felhasználásával kapcsolatban kibontakozott vitára, hogy kikötöttük a szerződésben, hogy a földalapú támogatást az itteni Intézményre és feladatellátásra fordítja és erre évenként el is számol. Az pedig, hogy mennyire akadályozhatja meg az itteni pályázatokat illetve fejlesztési projekteket, ez a 7.) pont ez egy rendkívüli felmondási okot hordoz. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felmondási idő ez esetben 30 nap és ilyen esetben az esetleges kárát is vállaljuk megtéríteni az intézménynek, hisz, hogy ha vet és nem tud aratni, akkor evidens, hogy adott esetben kára is felmerülhet. Ez a pont kiegészül azzal, hogy „a felek közérdeken vagy méltányolható egyéb érdeken olyan esetet értenek, amikor az Önkormányzat vagy a város életében jelentős befektető önkormányzati érdekből a haszonkölcsönbe adott területen jelentős beruházást szeretne végrehajtani, vagy ennek érdekében pályázatot kíván benyújtani, melyet csak indokolt esetben és a legszükségesebb mértékre korlátozottan lehet gyakorolni”. Tehát ezek azok a módosítások, amiket a Megye kért és amit elfogadhatónak ítélek meg, hogy konszenzussal aláírható legyenek ezek a megállapodások.”

Németh Béla polgármester: Az elhangzott módosításra tett javaslatokat szavazásra bocsátja.

A Képviselő-testület 13 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

280/2009. (VI.25.) K.t. számú h a t á r o z a t :

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az „Ingatlanok tulajdonba adása és használatba adása a Békés Megyei Önkormányzatnak a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény átadása kapcsán” című napirendhez csatolt szerződéstervezetek ismertetett módosításait elfogadja, azt a tervezetekbe beépíteni rendeli el.

Németh Béla polgármester: Név szerinti szavazásra bocsátja az előterjesztés határozati javaslatát. Felkéri Kovács György aljegyzőt a név szerinti szavazás lebonyolítására.

A Képviselő-testület – név szerinti szavazással – 13 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

281/2009. (VI.25.) K.t. sz. h a t á r o z a t :

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete – közoktatási feladatátadás végrehajtásának elősegítése érdekében – dönt:

1.)     az alábbi ingatlanok Békés Megyei Önkormányzat részére történő ingyenes tulajdonba adásáról a mellékelt megállapodás-tervezet szerint:

a.)     orosházi belterület 1183. hrsz-ú, kivett középiskola megjelölésű 1 ha 2248 m2 területű ingatlan (természetben az Orosháza, Kossuth tér 1. és 2. sz.)

b.)     orosházi belterület 1185. hrsz-ú, kivett középiskola megjelölésű 4133 m2 területű ingatlan (természetben az Orosháza, Kossuth tér 4. sz.)

c.)     orosházi belterület 460. hrsz-ú, kivett műhely (tanműhely) megjelölésű 2242 m2 területű ingatlan (természetben az Orosháza, Rákóczi u. 29. sz.)

d.)     orosházi belterület 7780. hrsz-ú, kivett kollégium megjelölésű 2334 m2 területű ingatlan (természetben a Hűvös utca 1. sz.) és az

orosházi belterület 7781. hrsz-ú, kivett beépítetlen terület megjelölésű 783 m2 területű ingatlan (természetben a Hűvös köz 1. sz.).

2.)     az alábbi ingatlanoknak a Békés Megyei Önkormányzat részére történő határozatlan idejű ingyenes használatba adásáról a mellékelt szerződés-tervezetek szerint:

a.)     a Gyopárosi út 3. szám alatti 7505/3. hrsz-ú ingatlanból 40.237 m2–es ingatlanrész (Tudáspark és gépjárműkezelési oktató-, gyakorló- és vizsgapálya),

b.)     Orosháza külterület 0382/3. hrsz-ú, 1 ha 8347 m2 összterületű kivett műhely és udvar megjelölésű (Bónumi – telep) és az annak megközelítését szolgáló Orosháza, külterület 0381/10. hrsz-ú, kivett út.

3.)     a mellékelt szerződés-tervezet szerint a mezőgazdasági ingatlanoknak 20 évre a Harruckern János Közoktatási Intézmény részére történő ingyenes mezőgazdasági haszonkölcsönbe adásáról.

Felelős: Németh Béla polgármester a szerződések és megállapodás aláírásáért

Határidő: 2009. június 30.